Új Széchenyi Terv: újjáépítés vagy átkeresztelés?

Az új Széchenyi Terv kitörési pontként az egészségipart, a zöld gazdaságfejlesztést, a lakásprogramot, az üzleti környezet fejlesztését, a tudomány- innováció-növekedés területét, a foglalkoztatást és a közlekedést határozta meg – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a vitairat ismertetésén, szerdán Budapesten a Marriott szállodában.

A tervek szerint a program 2011. január 15-én indul, melynek célja elősegíteni az uniós átlag feletti gazdasági fejlettségi szintet, melyet Magyarországnak 2030-ra kell elérnie Matolcsy György szerint. Az Új Széchenyi Terv akkor érheti el célját, ha kevesebb pályázattal, stabil rendszerrel, egyszerűbben és gyorsabban működik, mint az előző kormány idején – tette hozzá.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter szerint a kormány célja az Új Széchenyi Tervvel, hogy gyorsan hatékonya, összehangoltan tudják eljuttatni a hazai és uniós összevont forrásokat a kis- és közepes vállalkozásokhoz (kkv). A kormány tervei szerint a ciklus végéig összesen 1.000 milliárd forintot biztosítanak erre a célra az összevont forrásokból.

Az első Széchenyi-terv

A Széchenyi-terv célja az volt, hogy felgyorsítsa Magyarország gazdasági felzárkózását. Az I. Orbán kormány a 2001-2002-es időszakra 434 milliárd forinttal tervezte támogatni a beruházásokat. A program 2001 január 15-én indult azzal, hogy az akkori Gazdasági Minisztérium 55 pályázatot hirdetett meg 100 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra. 2001-ben 295,9 milliárd forint, 2002-ben 330,8 milliárd forint állt rendelkezésre állami társfinanszírozással, és a pályázók közel 80%-a megkapta a kért támogatást. A terv főbb programterületei a turizmus fejlesztése, a vállalkozások erősítése, a lakásprogram, a regionális gazdaságfejlesztés, az energiatakarékosság, az állami autópálya-építési program és az aktív foglalkoztatás voltak. A Medgyessy-kormány fokozatosan megszűntette a programot annak ellenére, hogy a Széchenyi Terv folytatását ígérték.

Jelenleg a kkv szektor számára azonnal mobilizálható források értéke a forrástérkép adatai alapján 155 milliárd forint – emelte ki Fellegi Tamás. A 2007-2013 közötti időszakban Magyarország számára elérhető uniós források értéke összesen 7.870,17 milliárd forint. Ebből jelenleg 1.828,8 milliárd forint szabad forrás áll rendelkezésre, 1.480,2 milliárd futó projekt, és 4.126,5 milliárd forint kötelezettségvállalással elindított projekt mellett. A miniszter emlékeztetett, hogy a kormány már tárgyalta az összesen mintegy 477 milliárd forint értékű projektforrás visszavonására, illetve tartalmi felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. Ennek eredményeképpen összesen 41 milliárd forint uniós támogatást szabadítanak fel.

Orbán: újjá kell építeni a magyar gazdaságot

Orbán Viktor szerint újjá kell építeni a magyar gazdaságot, mert tönkretették azt. Véleménye szerint az Új Széchenyi Tervvel elindul Magyarországon a harmadik újjáépítési szakasz. A miniszterelnök közölte: 1945-ben az országot, 1989-90-ben a politikai a politikai-társadalmi rendszert kellett újjáépíteni, 2010-ben pedig a gazdaságot.

Véleménye szerint előbb el kell takarítani romokat majd helyükre újgazdaságot, kell építeni, melynek alapja a nemzeti együttműködés rendszere. A kormány 29 pontos akcióterve hosszú évek óta először biztos lábakra állította, stabil és kiszámítható pénzügyi helyzetbe hozta Magyarországot – fogalmazott Orbán Viktor.

A nemzetközi hitelintézetek részéről „lesz még egy-két leminősítés, amelyek azonban csak időleges zavarokat okoznak”. A hitelminősítők lépésével kapcsolatban a következő kifejezést használta: „világ proletárjai, egyesüljetek!” Beszédében újra megerősítette, hogy idén tartani fogja a kormány a GDP arányában 3,8 százalékos államháztartási hiánycélt.

MSZP: időhúzás az önkormányzati választásokig

A Magyar Szocialista Párt (MSZP) úgy látja, hogy az Új Széchenyi Terv nem más, mint az általuk elindított Új Magyarország Fejlesztési Terv átirata, melynek célja, hogy a kormány saját klientúrája támogatáshoz jutását könnyítse meg.

„Vetítés folyik, mert szükség van az önkormányzati választásoknál egy újabb gumicsontra” – nyilatkozott Tukacs István az MSZP képviseletében. Véleménye szerint a bemutatott vita anyag csak időhúzás az őszi önkormányzati választásokig, ahelyett, hogy végre mondanának valamit a költségvetésről és az ország jövőjéről.

Riasztó példa lehet a többi uniós tagállam számára, amit ma a kormány bemutatott ma, Tukacs szerint nem másról van szó, mint hogy átnevezték az uniós forrásokat gazdaságélénkítésnek. A meglévő források átcímkézése mellett a kormány nem tesz semmit sem a projektbe, ebből látható, hogy több forrásuk, mint ami eddig is volt.

A pályázati feltételekkel kapcsolatban elmondta, hogy azokat nem megújítanák, csak fellazítanák a tervek szerint, így majd fékek nélkül oszthatóak szét az uniós források. Tukacs összegzésül elmondta „átlátszó stratégia és pocsék eszköz” melynek célja elterelni a figyelmet az ország költségvetésének állapotáról, ami meghatározza majd Magyarország sorsát és befolyásolhatja az önkormányzati választásokat.

Az LMP visszalépésnek tartja az Új Széchenyi Tervet. "A koncepcióból hiányzik mindaz, ami miatt zöldnek lehetne nevezni" - szögezte le a párt. A jobbik ellenben bíztatónak nevezte a megjelölt célokat, ugyankkor azokat az infokommunikációs technológiák alkalmazásával, a gyógyászati célú turizmus fejlesztésével, a mezőgazdasági és az élelmiszeriparral javasolja kiegészíteni.